Ombudsmani állásfoglalás a közjegyzők tevékenységéről - Google Drive

Ombudsmani állásfoglalás a közjegyzők tevékenységéről - Google Drive



https://docs.google.com/document/d/1VLLhbGyOkYsq-4haO7wkFMlmL1VJXC1F0VtozKWqr3k/edit



Dabasi Tamástól : "Nincs mit, csak már végre az emberek hinnének nekem és

megindulnának végre és feljelentenék a közjegyzéket és megindítanák a

kártérítési pereket ellenük!!!!!! De nem, nekik könnyebb a kényelmes fotelbe

ülni és várni a sült galambot, nekik nincs szükségük kártérítésre, (pénzre)!!!!!"



MÁR AZ OMBUDSMANI állásfoglalás is megerősíti a Fehér Kéményseprők Szövetségének

álláspontját, mely szerint a "Közjegyzők" teljes mértékben alkotmányellenesen,

törvényt sértve állítanak ki egyoldalú kötelezettség vállalási nyilatkozatot az

adós nevében, amivel nagyon komoly anyagi kárt okoztak a hiteleseknek!

KÖVETELJÜK AZ AZONNALI JOGI ÉS ANYAGI FELELŐSSÉGRE VONÁSUKAT!!!



A „Fehér Kéményseprők" Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége, gazdasági

szakmai csoportja Kiemelt figyelmet fordítva a legjobb szakmai tudásunkkal

segítjük a Kúria döntése hatására felfüggeszthetővé vált jelzáloghiteles

devizaadósok ellen indított végrehajtási eljárások megszüntetését. Melyet

megerősített a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke is, aki szerint ez nem

jár az adósnak többletköltséggel. Orbán Viktor kormányfő szerint a devizahitel

hibás termék.



A végrehajtási eljárások akkor is felfüggeszthetők, ha a teljes hiteltartozáshoz

képest meglehetősen csekély (az átlagos kölcsönöknél néhány tízezer forintos) az

értékkülönbség, amely az árfolyamrés eltérő számításából ered. Ráadásul igen

valószínű - mint egyébként az a végrehajtók reagálásából is érzékelhető -, hogy

ez az összes deviza jelzáloghitelt érintheti. A Kúria döntése alapján (ami ugyan

nem jogegységi határozat, de a bíróságok nagy eséllyel alkalmazni fogják a

mostani ítéletben leírtakat) semmis lehet a hitelszerződés, amikor a teljes

hiteldíjba nem vették bele a vételi és eladási árfolyam közti különbséget,

illetve az árfolyamrés mértékének változtatását nem közölte a bank az adóssal.

A Kúria döntése alapján egyértelmű a közjegyzők és azon banki alkalmazottak

bűntető felelőssége, akik egy általuk kitalált összeg alapján a közjegyzőt

megtévesztve kiállításra kerültek a „Végrehajtási Záradékok". Ezen dokumentumok,

közokiratnak minősülnek és a közokirat hamisítás bűncselekmény, és egyértelmű a

közjegyzők anyagi felellősége is.



Ezennel felszólítjuk az összes közjegyzőt, hogy saját hatáskörben, azonnal

töröljék az összes általuk kiállított Közjegyzői záradékot.

A közjegyző által kiállított végrehajtási záradék törvénysértő módon került

kiállításra, ezért az Adós a Vht. 211.§ (2), a 212.§ (1) és a 31/E.§ (2)

bekezdések alapján kéri annak törlését.



Közjegyző felelőssége



A közjegyző által kipostázott felmondás a törvénytelen joggyakorlatban ítélet

értékűvé válik a bank "bemondására". A kioktatás hiánya, a kellékhiányos végzés

és az alapján indított jogszerűtlen végrehajtás a közjegyzők felelősségének

kérdését is felvetik {Kjtv. 1. § (2) és 3. § (1)} Teljes mértékben megállapított,

hogy Alakilag hibás közjegyzői eljárás/határozat (jegyzőkönyv, tanúsítvány)

kiállítása.



A felmondás és kézbesítése nem felel meg a közjegyzői határozatok formai és

tartalmi követelményének, a Vht. 31/E. § (2) alapján a határozathoz fűződő

követelményeket be kellene tartani. Az Adósnak kiküldött felmondás semmiféle

jogorvoslati kioktatást nem tartalmaz, ahogy az egy tisztességes határozathoz,

avagy súlyos jogkövetkezménnyel járó joghatáshoz ez alapkövetelmény lenne.

Vht. 31/E. § (2) A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a

bíróság eljárásával azonos hatályú. A közjegyző által hozott határozat a helyi

bíróság határozatával azonos hatályú.



Vht. 31/E. § magyarázat: Fontos megállapításokat tett az intézménnyel

kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 46/1991. (IX. 10.) AB határozatban. Bizonyos

okiratok közjegyzői záradékolását a testület alkotmánysértőnek találta, mert azt

a hatályos szabályok alapján nem előzte meg a végrehajtás előfeltételeként

megkívánható bírósági vagy garanciát nyújtó közjegyzői eljárás. Önmagában

ugyanakkor a közjegyzői végrehajtás elrendelését összeegyeztethetőnek tartotta

az alkotmányos előírásokkal, ennek előfeltétele a határozat szerint az, ha a

záradékolást a közjegyzőnek a bírósági eljárásokhoz hasonló garanciákkal

ellátott eljárása előzi meg.



A Tanúsítvány nem a kötelezettektől származik



A Tanúsítvány záradékolásához alkalmatlan, mivel az nem a kötelezettől (Adóstól),

hanem a jogosulttól (Végrehajtást kérőtől) származik.



A Tanúsítvány azt tanúsítja, hogy a Végrehajtást kérő a kölcsönszerződést

felmondta, de nem azt, hogy a felmondás feltétele bekövetkezett-e, illetve, hogy

a felmondást jogszerűen tette-e. Csakhogy a Vht. 21. § (2) bekezdés szerint nem

a felmondást kell igazolni, hanem azt a körülményt, hogy a felmondás feltételei

fennállnak (beálltak). A felmondás közjegyzői postázása az Adós részére nem

pótolja az Adós, mint kötelezett elismerő nyilatkozatát. A Tanúsítvány a

Végrehajtást kérőtől származó és a Nyilatkozatból egyenesen le nem vezethető

összegeket tartalmaz, amelyet a közjegyző a jegyzőkönyvben/Tanúsítványban úgy

rögzít, mintha az alapja lehetne a záradék kiállításának.



Visszaélés a záradékolási joggal



Jelen törvénysértő joggyakorlat a végrehajtást kérő egyoldalú nyilatkozatának

rendeli alá azt a körülményt, amelyet kontradiktórius eljárásban lehetne csak

jogerőre emelni, illetve a tartozás elismerő nyilatkozatnak megfelelően, ha az

adós a felmondást elfogadja, közokiratba foglalni. A közjegyzők azonban a bankok

egyoldalú nyilatkozatát a másik fél meghallgatása nélkül jogerőre emelik. Ez a

joggyakorlat tipikusan a bírósági peres eljárást megkerülő, a bankok érdekében

történő joggal való visszaélés, amely súlyos hátrányt okoz a kötelezetteknek. A

jogszabályba ütköző, jogszabály megkerülésével kötött feltétel semmis.

Ptk. 5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.



(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi

rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság

megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik

csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.



Ptk. 200. § (2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet

jogszabály megkerülésével kötöttek.



Rendelkezünk azzal az alkotmánybírósági határozattal, mely szerint

Alkotmánysértő a jogosulti nyilatkozat bemondás alapján történő záradékolása —